Kenéz Kíra: A tét


Nem valós

Csak puszta átok

S ti olvadó időt szántok

Hogy félelem rágja át

Magát keservesen

Rángó bőrötökbe izzadva

Nedvesen

És verejtékben kelve fel

Nem alél a reszketés


Kerék lendül

S a tét?

Még mindig kevés.


Nem valós csak

Rettenetes

Minden szöge kilencvenes

Homlokodon célkeresztben

Papíron az érdekedben

Oda fordulsz belenézel

Ágyút tömködsz falevéllel


Pisztoly dördül

És a tét?

Minden sörét irányt vét.


Nem valós csak

A fejedben

Emberlakta rejtekekben

Cseppben tenger, abban csepp

Cserben hagyott, langymeleg

Hagyod kezed így keresztben


Nem mozdítod

És a tét?

A tét már nem mozdul feléd.

11 views0 comments