FOTÓZÁS
Fotózással nagyjából 12 éve foglalkozom aktívan, hobbinak indult, majd a szenvedélyemmé vált. Visszatekintve érdekes látni, hogyan lett A FOTÓZÁS az enyém. Kezdetben művészi jellegű fotókat próbáltam készíteni, de gyorsan rájöttem, hogy a kreatív ötleteket csak úgy tudom megvalósítani, ha először megtanulom a fotózás alapjait és tökéletesen exponált és jól megkomponált képeket tudok készíteni. Sokáig mászkáltam fényképezőgéppel az oldalamon, mire a szakmában tanultakat biztos kézzel alkalmazni tudtam. A kisebb rendezvények és családi események fotózása után más területen is kipróbáltam magam: beleszerettem az életképekbe és leginkább a fekete-fehér szocio-fotók kezdtek érdekelni. Naponta töltögettem fel a képeimet különféle megosztó oldalakra, olvasgattam a kommenteket és egyre inkább rájöttem, hogy a fotók megítélése sokszor teljesen független attól, hogy a fotós technikailag milyen szinten van.
Akkoriban már pontosan éreztem, hogy én embereket szeretnék fotózni, de a stúdióba hívott, tfcd alapú „modellek“ fotózásától egy idő után teljesen elment a kedvem. Nem pózokat, hanem valódi, emberi pillanatokat, igazi, sokatmondó tekinteteket szerettem volna lencsevégre kapni. A rendezvényeken is leginkább az zavart, hogy nincs idő közel kerülni a modellhez és nincs idő „áttekerni“ a beállítást, megalkotni a képet, hanem bizony össze kell húzni azt a rekeszt, hogy minél többen beleférjenek, akkor is, amikor az egyik pillanatban tízen mosolyognak és pislognak, a másikban viszont csak hárman és nekik már sokkal jobb lenne egy új beállítás, de kapkodni, haladni kell.
Én viszont nem akartam kapkodni, így a következő pár év már a stúdióban vagy a szabadban, illetve lakásokban telt. Megérkeztem oda, ahová végig igyekeztem: az EMBER-hez, a portéfotózáshoz. Minden alkalommal megtapasztaltam, hogy egy-egy fotózás mennyivel túlmutat néhány jó minőségben elkészített képen.
Az utóbbi években a családi-, gyermek- és portréfotózás mellett nagyrészt személyes „ez vagyok ÉN“-jellegű női fotózásokat vállaltam. A nők egymásnak ajánlanak engem, úgy érzem nem elsősorban a fotóim, inkább a hangulat miatt, amelyben a fotózás telik.
Talán ezért is van az, hogy évekig nem publikáltam a képeimet, mert a fotózások nagyon személyessé, diszkrétté váltak és egyszerűen nem fért bele, hogy utána megkérdezzem, felhasználhatom-e reklám céljából a kész képeket. Ez most is így van, a privát fotózások a anyagát egyetlen oldalra sem teszem fel.
Legtöbbször olyan hölgyek jönnek el hozzám, akik hozzám hasonlóan nem szeretik a futószalagon végzett munkát vagy ódzoknak a kamerától, vagy azt gondolják, hogy róluk lehetetlen jó fotót készíteni. Sokszor elhangzik a modellek szájából, hogy „engem majd biztos sokat kell retusálni“. Egy jó fotó természetesen pont nem azt kívánja meg, hogy utána radírozni kelljen (a karakteres vonásokkal együtt mindent) - az utómunka egyébként sem retus, hanem valójában az, amit régen a labor végzett -számomra pedig egy eleve jól exponált és előnyösen bevilágított kép legszebb arcának kiemelése.
Nagyon élvezem ezt a munkát, a fotózások után rendszerint alig várom, hogy elkezdhessek dolgozni a nyers képekkel és óriási sikerélményt jelent számomra az átadás és az a felszabadult boldogság, amit a megrendelőim arcán látok.
Időpont-egyeztetés: kirakenez@gmail.com
A fotózás menete (gyakori kérdések zanzásítva):
Az időpontegyeztetést követően sok kérdés merül fel, hogy hogyan is zajlik egy ilyen fotózás és mi várható, milyen ruhadarabokat, kiegészítőket érdemes hozni. Azt szoktam javasolni, hogy hozzanak minél több színes vagy világos ruhát, felsőt és előnyös, ha az arcon kívül is látható bőrfelület, dekoltázs. A kiegészítők jól mutatnak a képen és ajánlott rendezett hajkoronával érkezni, továbbá sminkest is hívni, ez itt nálam a lakás-stúdióban is megoldható. Nagyon sok fehérneműs fotózást is kérnek, ehhez egészen más fénybeállításokra van szükség, ezért is beszéljük meg előre, hogy mennyi időt és pénzt szán rá a modell, mert egy fotózáson belül szeretek minél többféle fénybeállítással dolgozni, különböző hangulatú pillanatokat megörökíteni.
A portéfotózás műfajával kapcsolatban azt mondta egyszer valaki, hogy akkor készül a legjobb kép, ha három óra beszélgetés előzi meg és utána már elég öt kattintás. Ez persze nem megoldható, de tény, hogy a modell megérkezésének pillanatától már csak ő van a középpontban, a többi részben rutinból történik. Ez a rutin segít abban, hogy az oldott hangulat létrejötte közben már készüljenek nagyon jó képek és aztán valóban bekövetkezzen az a bizonyos PILLANAT, ahol megtörténik a csoda és már ellazult, természetes arccal lehet kihozni a maximumot, az ember igazi arcát, ahol már sem az új helyzet, sem a kamera és lámpák nem zavarják a fotózást. A modell odaad valamit magából, ez pedig láthatóvá válik a képen.
A fotózás ideje alatt nincs ki-bejárkálás, siettetés, csak ketten vagyunk a stúdióban, kellemes zene szól és van idő a kényelmes válogatásra, átöltözésre.
A felszerelésemnek köszönhetően bármilyen jellegű kérést teljesíteni tudok, továbbá minden évszakban vannak kültéri fotózások, kérésre házhoz is szoktam menni.
Gyakran dolgozom olyan objektívvel – főleg az első képeknél – amellyel viszonylag messziről is tudok készíteni remek közeli fotókat, így a modellnek van ideje hozzászokni a kamerához. Nagyon szeretem a természetes portékat, a művészi jellegű képeket, a glamour fotózásokat, ahol nem annyira a tökéletes fehérneműs beállítás, mint inkább az érzékiség, a valódi nőiesség ábrázolása az elsődleges célom. A modelljeim akkor elégedettek, ha saját magukat látják viszont a képeken, nem pedig egy merev, beállított és agyonretusált nőt, aki bár nagyon szép, de szokatlanul túlidealizált hatást kelt.
Szeretettel várok mindenkit!
Időpontegyeztetés:
Kenéz Kíra